Házikók 2

Ebben a játékos és lendületes pasztellkompozícióban a házak elrugaszkodnak a valóság szabályaitól, és saját ritmusukban hajolnak, lélegeznek. Az élénk zöldek, vörösek és kékek egymás mellett pulzálnak, miközben a torzult, mégis barátságos formák mintha egy mesekönyv lapjairól léptek volna elő. A kép nem egy konkrét helyet, hanem a „város” érzését idézi meg – azt, amit gyermeki szemmel, nyitott lélekkel látunk. A Hazikók egy fantázia és emlékkép határán mozgó, kedves vizuális történet.